http://ww2.marijuanagrowing.com/wp-content/uploads/2015/03/CannabisPoster4000.jpg

Bővebben… →

Kender termesztés szekrényben

Bővebben… →

Lámpák kender termesztéshez

Bővebben… →

Kender és a penész

Bővebben… →

Szüret

Tartalomjegyzék

• 1 Szüret előtt
  1.1 A végső flush
  1.2 Sötét sokk?
• 2 A szüret optimális időpontja
  2.1 Az érés folyamata
  2.2 Gyantamirigyek
• 3 A kés alatt
• 4 Szárítás
• 5 Érlelés
• 6 A minőségre káros hatással lévő tényezők
• 7 Tárolás
  7.1 Kisebb mennyiségek
  7.2 A hosszú távú tárolás

---

Szüret előtt

Szüret előtt a szüretelőt várja még pár feladat, amit ha lelkiismeretesen elvégez az a produktum minőségén és mennyiségén is meg fog látszani.

• A végső flush

A végtermékben benne lesz minden, amit a növény élete során kapott és a szöveteibe épített, úgy mint a tápok, vitaminok, aminosavak, esetlegesen nehézfémek, felhalmozódott toxikus szintet elérő tápsók, és egyebek. Mivel a termesztők általában hajlamosak a tápanyagok szintjét a maximumon tartani,- azt remélve, hogy ettől majd a gandzsa is nagyobb lesz -, a növény szöveteiben is magas koncentrációban találhatók majd meg, és ez a fű ízének és éghetőségének a rovására megy.
Ha a szüret időpontjában még mindig jelen vannak az elraktározott tápelemek a növény szöveteiben, annak több hátrányos következménye lehet:

• tápszer vagy vegyszer ízű füst
• égés közben pattogás, sercegés
• lassabb száradás
• “zöld”, klorofill szerű íz

Ezért 7-14 nappal a szüret becsült időpontja előtt szokás átmosni a talajt, azaz csinálni egy “flush”-t, ettől a közegben felhalmozódott vagy kicsapódott tápsók kimosódhatnak, ezután pedig szigorú diétára lehet fogni az öreglányt, hogy ne legyen tele minden szarral mire a kés alá kerül.
Persze van egy olyan vélemény, miszerint ez a koplaltatás a hozam rovására megy, úgyhogy vannak akik a végső flushal várnak egészen az utolsó napokig, mindenesetre azok akik korábban flusholnak és rendesen betartatják a diétát nem szoktak panaszkodni súlycsökkenésre, sőt vannak akik szerint ez a végső sokk hatás még inkább arra készteti a növényt, hogy még egy kicsit kipréseljen magából, közben pedig még több gyanta és hatóanyag termelődik, és a porzók tovább nyúlnak.

Bővebben… →

Virágzás

Tartalomjegyzék

• 1 A virágzási szakasz
  1.1 Fotoperiódus
  1.2 Teendők
• 2 Porzós
  2.1 Botanika
  2.2 Elővirágzás
  2.3 Virágzás
• 3 Termős
  3.1 Botanika
  3.2 Elővirágzás
  3.3 Virágzás
  3.4 Sinsemilla
• 4 Hermafrodita

---

A virágzási szakasz

A kender kétlaki növény, ami azt jelenti hogy a porzós és a termős virágok külön egyedeken vannak, más szóval vannak fiú és vannak lány növények is, de előfordulnak egylaki fajták, amiknél a lány és fiú virágok ugyanazon a növényen foglalnak helyet.

A növényekben zajló életfolyamatok nagy része a fénytől függ, aminek intenzitását, hullámhosszát, a megvilágítás időtartamát “fotoreceptorok” segítségével érzékeli. A fitokróm rendszerben részt vevő anyagok is ilyen fotoreceptorok, többek között a virágzás beindításáért felelősek. A fitokróm két féle formában van jelen : az egyiknek nincs élettani hatása(P660), a másiknak többek között a virágzás beindításában van szerepe(P730). Fény hatására (főleg a vörös tartomány hatására) inaktív(P660) formából átalakul aktív (P730) formába. Éjszaka pedig spontán visszaalakul az aktív formából (P730) inaktív (P660) formába de a virágzás beindítását nem csak ez a jelenség befolyásolja, a folyamat még mindig nem ismert teljes egészében.

Bővebben… →

Tréning

Tartalomjegyzék

• 1 Tréningek
• 2 Metszés
  2.1 Toppolás
  2.2 FIM
• 3 Lekötözés, hajlítás
  3.1 LST
• 4 Super cropping
• 5 Scrog
• 6 SOG

Tréningek

“Tréning”-eléssel, a növények alakjának formázásával szabályozható a magasságuk, a lombozat formája, a virágzó csúcsok száma, és a növények hely és fény kihasználása is javítható.

A módszerek nagy része arra épül, hogy mindig a legmagasabban lévő hajtások nőnek a legjobban. Ezekben gyűlnek össze azok a növekedést serkentő hormonok (főleg auxinok), amik egyúttal akadályozzák a lentebb lévő hajtások fejlődését is, ezért nő mindig a legmagasabban lévő hajtás a legjobban.
Ha több hajtás is azonos magasságba kerül, a növekedést serkentő hormon egyenlő arányban megoszlik közöttük, így mindegyik egyszerre, egy ütemben fog fejlődni tehát nem egy, hanem több vezércsúcs lesz. Emiatt a növény is alacsonyabb marad, hisz a növekedésre fordított energia nem egyetlen főág, hanem egyszerre több oldalág fejlesztésére kell hogy forduljon.

Bővebben… →

Klónozás

---

 

“A klónok genetikailag teljesen megegyeznek”

---

Tartalomjegyzék

1 Gyökerezéshez szükséges körülmények

1.1 Közeg
1.2 Páratartalom
1.3 Fény
1.4 Hőmérséklet

2 A megfelelő ágvég kiválasztása
3 A klón lemetszése

3.1 Kiegészítő technikák

4 Klónok tárolása

4.1 Klónok szállítása

5 Klónok gondozása
6 Klónozás pusztán a szex miatt
7 Anyanövények

7.1 Bonsai anyák

8 Átültetés

---

A kendert szexuálisan és aszexuálisan is lehet szaporítani, ami annyit jelent hogy magról és zöld hajtásairól, ágvégeiről is képes tovább szaporodni, a levágott ágvégek megfelelő körülmények között gyökeret eresztenek és egy új, önálló növényként folytatják életüket. Angolul ezt “klónozásnak”, Magyarul dugványozásnak, vagy zöld dugványozásnak hívják.

A klónozásból származó előnyök:
Nehéz lenne felsorolni az összes előnyt, ami leginkább abból következik, hogy a klónok genetikailag meghatározott tulajdonságaikban teljesen megegyeznek az anya növénnyel és egymással is. Így például:

• Nemük megegyezik, pl. egy termős növényről levágott klónok mind garantáltan termősök lesznek.
• Ugyanolyan körülmények között megjelenésük, hatásuk, növekedési ütemük, igényeik, potenciájuk is megegyezik majd az anyanövényével, és persze egymáshoz is hasonlóak lesznek.
• Könnyebben és hamarabb borulnak virágba, hiszen biológiailag ugyanolyan idősek mint anyjuk.
• Egyik sem növi túl, vagy árnyékolja be a másikat, amitől amaz lemaradhatna
• Egybefüggő lombtakarót alkotnak, így a fény kihasználás is hatékonyabb, kevesebb a földre vetülő, kárba ment fénysugár, jobb a helykihasználás
• Beérési idejük megegyezik, a szüret napra pontosan előre tervezhető, és az összes növény egyszerre szüretelhető.

Bővebben… →

Tartalomjegyzék

1 Palánta szakasz
1.1 Gyakori hibák
1.2 Több termős egyedet?

Ha a mag szárba szökkent immáron a palánta korba lépett. Ebben a szakaszban a legfontosabb dolga egy kiterjedt gyökérzet fejlesztése, eleinte ennek formálására fordítja energiái nagy részét, így a föld feletti növekedés nem lesz olyan látványos. Ha viszont kifejlődött egy akkora méretű gyökérzet, ami már képes ellátni a palántát a gyorsabb fejlődéshez szükséges tápanyagokkal, a növekedés üteme megugrik. Ez általában a 4-5 levélpárnál következik be, innentől a palánta átlépett a következő életszakaszába, a vegetációs szakaszba.

A földbe kerülés után a talajt pár napig nedvesen kell tartani, hogy a magonc összeszedje magát. Ezt vigyázva, például egy permetező flakon segítségével lehet megtenni anélkül, hogy a mag egy erősebb vízsugár miatt kimosódna. A föld legyen laza szerkezetű és mindig nedves, de ahogy a mag szárba szökken a túlöntözés komoly problémákat okozhat.

Mivel a túlöntözés súlyosabb problémát okoz mint a kiszáradás, egy kb 1-2 hetes csemeténél már inkább érdemes megvárni hogy kókadjon, -így biztosak lehetünk abban hogy szomjas – és csak aztán locsolni, mert az egyik leggyakoribb korai haláleset kiváltója a túlöntözés. Tehát ha valaki nem biztos a dolgában inkább locsoljon kevesebbet, és csak akkor locsoljon, ha a növény láthatóan szomjazik, ezt ugyanis könnyebben lehet korrigálni locsolással és vízpermetezéssel mint egy túllocsolt, tocsogó földet.

Bővebben… →

A profitorientált piac

A ma kereskedelemben lévő fajták nagy része humbug, csak a profit miatt léteznek, csili-vili jól hangzó fantázia nevek alatt, leírások bőrébe bújtatott marketingszövegekkel próbálják meg eladni őket az egyre gyarapodó “Seed Bank”-ek, a minél nagyobb haszon reményében.

A fajták, pontosabban fogalmazva fajta változatok nagy része között nincs különbség, egyszerűen sem ránézésre, sem kipróbálás után, se semmilyen tulajdonságuk alapján nem lehet megkülönböztetni őket, csupán a fantázia név és a köréjük kerekített leírás, na meg persze az áruk az ami más.
Egy-egy magcég teljesen más fajtát árul ugyan azon név alatt, és akkor a “véletlen elgépelések”ről még nem is esett szó (“Northern lights” helyett “Northern light” stb.).

Bővebben… →

Csíráztatás (kender)

Tartalomjegyzék

1 Csíráztatás

1.1 Életképesség
1.2 Víz
1.3 Hőmérséklet
1.4 Levegő
1.5 Tippek
1.6 Outdoor

2 Ültetés

2.1 Gyakori hibák

Ha valaki szerencsésen hozzájutott a nagy gonddal kiválasztott kendermagjaihoz, és felírta a fórum megfelelő topikjába a rendeléssel kapcsolatos tapasztalatait, hozzá kezdhet a termesztéshez, ami a magok kicsíráztatásával kezdődik.

Már itt el lehet követni az első hibát amit rengetegen meg is tesznek:

Még nincs is előkészítve a növények leendő helye hozzákezdenek a csíráztatáshoz. Aztán a megrendelt lámpa nem érkezik meg, vagy a rosszul tervezett helységben 50 fok lesz úgyhogy beteszik egy 100 wattos égő alá hogy jó lesz az addig, nemsokára úgyis kész lesz a jó hely. A magoncok kibújnak, de mivel nem elég a normális növekedéshez a fény, elkezdenek nyúlni, napi akár 1-2 centit is. Ennek a kezdő termesztő persze megörül, hogy milyen gyorsan nő, igaz hogy már szívószállal kell kitámasztani és még mindig csak sziklevelei vannak de már majdnem 10 centi.
Ilyenkor lehetséges megoldásként kínálkozik a kitámasztás egy pálcikával és némi dróttal, vagy érdemes lehet több földel betakarni, így a megnyúlt szárrészből egy idő után gyökeret ereszt, de ettől a rothadás esélye is nagyobb lesz. Persze minél hamarabb megfelelő fényforrás után kell nézni.

Bővebben… →

Gerilla ültetvény
Tartalomjegyzék

• 1 Hely kiválasztása

• 2 Mit?

  • 2.1 Kinti fajták

  • 2.2 Magok ültetése

  • 2.3 Előnevelt palánták

  • 2.4 Klónok

  • 2.5 Előnevelés

• 3 Vizitek

  • 3.1 Alibik

• 4 Felderítés

• 5 Előkészítés

• 6 Ültetés

• 7 Fenntartó vizitek

  • 7.1 Trágyázás

  • 7.2 Tréningek

• 8 Szüret

• 9 Kártevők

  • 9.1 Csiga

  • 9.2 Hernyók

  • 9.3 Őz

  • 9.4 Nyúl

  • 9.5 Gombás betegségek

  • 9.6 Egyéb

• 10 Tippek

Hely kiválasztása

A gerilla termesztés lényege, hogy minimális befektetés és kockázat mellett kiváló minőségű fű teremjen. A jó gerilla ültetvény nehezen megközelíthető, félreeső helyen van, ahol a növények kis csoportokban, feltűnés nélkül, minimális gondoskodás mellett fejlődnek.

Fő a biztonság
Az ültetvény helyének kiválasztásánál az első és legfontosabb szempont a biztonság legyen. Ez a legtöbb esetben annyit tesz, hogy a növények nehezen észrevehetőek, forgalmas utaktól távol, félreeső, nehezen megközelíthető helyeken, kisebb csoportokban növekednek, anélkül hogy a termesztés ténye észrevehető lenne.

Szerencsére ma már nemigen jár senki a természetbe, úgyhogy gyakorlatilag az ország egész területe alkalmas a termesztésre, kivéve néhány kirívó helyet:

A lebukások fő okai egy valódi hírben[1]:

“Lakossági jelzésre újabb, ezúttal 25 tőből álló indiaikender- ültetvényt számoltak fel a rendőrök Sopron környékén.
A Balf és Fertőrákos közötti területen van szántója annak a Budapest környéki férfinek, aki félévente(!) szokta megnézni, rendbe rakni Fertő menti ingatlanát. Csütörtökön a reggeli órákban érkezett földjére, ám mielőtt megkezdte volna a kaszálást, gyanús lábnyomokat és egy kitaposott ösvényt vett észre. Ezen haladt befelé a derékig és vállig érő gazban, amikor beljebb – egymástól egy méterre, libasorban ültetve – kenderhez hasonló növényt fedezett fel. Értesítette a rendőrséget, s amire gyanakodott, beigazolódott: indiaikender-ültetvényt alakítottak ki ritkán látogatott földjén.
Úgy tűnik, erősödik a kábítószerezés elleni küzdelem a társadalom részéről. Míg a hét elején egy erdész, csütörtökön egy szántótulajdonos bejelentésére sikerült indiaikender-ültetvényt felszámolnunk Sopron környékén…”

Bővebben… →