Szubsztrát, gombakomposzt

A gomba micéliuma a gombacsírán csak a micéliumképzéshez kap ideális környezei feltételeket, ahhoz viszont nem jut elegendő tápanyaghoz és nedvességhez, hogy termőtesteket -gombákat- fejlesszen. A termőtestek fejlesztéséhez elsősorban szén (cukor) és nitrogénvegyületekre van szükségük amikhez különböző szerves anyagok lebontásával jutnak hozzá.

Alapanyagok

Szubsztrát a természetben bármi lehet amit a gomba megemészt és lebont majd energiaként használva termőtestetképez belőle. Gombánként változó, hogy fát, szalmát vagy avart szeretnek-e bontani.

A gombatermesztésben két féle szubsztrátot tudonk megkülönböztetni:

• A termőtestképzéshez elegendő tápanyaggal bíró spawn szubsztrátot. Ilyen a PF tek, ahol a barna rizsliszt minden szükséges tápanyagot biztosít a gomba termőtestének kialakulásához, a vermivel összegyúrva és terkóba helyezve sporuláló gomba szedhető róla.
• Valódi nagyhozamú gombatermesztés viszont komposztált növényi szubsztrátokon folyik, amit a spawn-al beoltva a micélium birtokba vesz, lebont és termőtesteket képez.

Ilyen növényi szubsztrát lehet az alomból származó és nagy mennyiségü szalmát tartalazó lótrágya, a gabonafélék szalmája, fürészporos csirketrágya, lucernaszéna, nádhulladék, kukoricacsutka és szár, kókuszháncs, gilisztakomposzt.  A fakedvelő gombák fajtától függően bontanak kemény és puha fát de a gyantás fákat -ilyen a fenyő- a nagygombák nem szeretik. Fürészpor és fatuskó épp ugyan úgy jó.

A P.C.  könnyen termeszthető szalmán és komposztált trágyán is, azonban érthető okokból a szalmaszubsztrát összehasonlíthatatlanul népszerübb a termesztők közt.

Előkészítés

A micéliumnak a szubsztrát megemésztéséhez jelentős mennyiségü vízre van szüksége amit a szubsztrátnak kell tartalmaznia, így az első feladat minden esetben az, hogy a szubsztrát anyagát vízzel telítsük, de szabad víz a szubsztrát közt nem maradhat.

Általános ökölszabály lehet, hogy a szubsztrátot marokba véve és összeszorítva csak pár csepp víz folyhat ki az ujjaink közt. Ezt vagy a megfelelő mennyiségü víz hozzáadásával lehet elérni (kókusz), vagy áztatás utáni csepegtetéssel(szalma), esetleg centrifugálással.

Gyakran a szubsztrát fizikai előkészítés nélkül nem is tud annyi vizet felvenni, amennyi a gombatermesztés során szükséges lenne, ezért aprítják, törik, esetleg darálják az alapanyagot,csak ez után kerül sor az áztatásra

Pasztörizálás

Az előkészített szubsztrát megfelelő mennyiségü vizet és lebontandó anyagot tartalmaz, boldogan várja, hogy a mici ráhasaljon. A gond az,  hogy a termesztendő gomba micéliuma sok egyébb más gombafajjal versenyez erért a fincsi szubsztrátért és a tapasztalat azt mutatja, hogy segítségünk nélkül mindenki más előbb fog a szubsztrát birtokbavételébe mint a PC micije.

Ha gombát akarsz látni pasztörizáld a szubsztrátot, ezzel gyakorlatilag kiirtod a PC versenytársait és életben hagyod azokat a mikroorganizmusokat amik később segítségére lehetnek a micidnek a fertőzések elkerülésében. Ezt úgy teheted meg, hogy a szubsztrátot 70C közeli hőmérsékleten tartod 6-12 órán keresztül, majd a magas hőmérsékletet kedvelő mikroorganizmusok elszaporodásának segítése érdekében további 3-5 napig 48-55C közeli hőn tartod.

A nagyüzemi gombaszubsztrátok pasztörizálásánál nagyjából ezt a menetrendet tartják komoly sikerek mellett.

Az otthoni termesztőknek ez a pasztörizálási idő felszereltség hiányában elérhetetlen, viszont a különböző szubsztrát alapanyagoknak és tek-eknek jól leírt technológiái vannak, azokat követve közel biztos az otthoni pasztörizálás sikere.

Egyben azonban szinte minden szubsztrát egyetért: Teljesen fertőtlenítve közel biztosan jut előnyhöz valamelyik penészgomba versenytárs.

 Kiegészítők

Az egyes szubsztrát alapanyagok önmagukban inperfektek, valamilyen hozzáadott adalékanyag javít a vízháztartásukon, pH-n, kalcium vagy nitrogénnövelő hatású.

Ilyenek:

• Gipsz, mészkő, bécsifehér, kagylóhély

pH pufferként üzemelnek, Ca-t pótol és javítja a szubsztrát szerkezetét

• Kávézacc

ami a nitrogénszegény szubsztrátoknál pótol, de önmagában is használható szubsztrátként ha sok van belőle.

• Csirke vagy marhatágya

Szalma alapú szubiknál termésnövelő hatású

• Vermikulit

A szerkezetjavító hatása és a vízraktározási szerepe ismert

• Dúsítók

Ilyen a szójaliszt, búzakorpa, lucernaliszt és bármi ami magas fehérjetartalmú, termésnövelő hatású.