Takaróréteg

A teljesen átszőtt szubsztráton nem, vagy csak alig nől gomba. Ennek kivédéséhez takaróréteggel látjuk el a szubsztrát felső részét azonnal, ahogy a micéium teljesen meghódította a szubit. Anyagának magas szervesanyag de alacsony vagy teljesen tápanyag mentesnek kell lennie, közel semleges kémhatásúnak, levegősnek és jó víztároló képességünek.

Szerepe a következő:

• Megvédi a szubsztrátot a kiszáradástól
• Párás mikroklímát hoz létre a felszínen a primordiák képződéséhez
• A fejlődő termőtesteket vízzel látja el, öntözésével biztosítjuk a szükséges vizet
• A termőtestképzéshez gyakran elengedhetetlen baktériumoknak nyújt letelepedési lehetőséget
• Valamilyen szintig védelmet nyújt a szubsztrátnak a konkurens penészek ellen
• Védelmet nyújt az esetleges hőingadozások ellen

A takaróréteg anyagat a szusztrátra felvíve…

A leggyakrabban használt takaróanyag alapanyag a tőzeg amit savas kémhatása miatt mésszel, vagy valamilyen mésztartalmú anyaggal kevernek. A keverék aránya változó, de 90-10% és 70-30% között meg szokott állni térfogatarány szerint. A helyesen eltalált mésztartalom (pH7 körül a takaróréteg keverékben) kedvező a termőtestképződésben de a penészek számára viszont gátlóan hat, ők a savasabb talajokat kedvelik.

A takaróanyag-keverék annyi vizet kell tartalmazzon amennyit ököllel összeszorítva épp csak egy-két csepp víz távozik belőle. A takaróanyag szerkezete biztosítja a megfelelő víz-levegő arányt. Mivel hajlamos a kiszáradásra érdemes permetezni időnként termőre fordításkor is. Ezzel is óvatosan, a szubsztrátig szabad víznek nem kell lefolynia, és a micélium is jobban érzi magát nem teljesen iszapos takarórétegen.

A takaróanyag keveréket alapvetően nem szoták sterilizálni csak pasztörizálni. Ennek az oka az, hogy a termőtestképzésben hasznos baktériumfajokat (Pseumonodas putida) a pasztörizálás nem öli meg, a kártevő penészeket (Trichoderma) viszont igen.

A takaróréteg vastagsága 0,5cm és 5cm közt változik, ez elsősorban a szubsztrát mennyisége, másodsorban a termesztett gomba faja határozza meg. Esetünkben 0,5-2cm közt szokott lenni tálcás-szalmás termesztésnél a vastagság. Nagy rétegvastagságnál a micélium egyenetlenül üti át a felszínt és a pinheadek valamint a termötestek nem egyenletesen jelennek meg, szétszórt terméshullámot kapunk, alacsony rétegvastagság esetén meg valószínü, hogy a szubsztrátot is eláztatjuk permetezésnél.

…és azt egyenletesen szétterítve csak annyi a dolgunk, …

A takaróréteget már vízzel feltöltött állapotban kell a szubsztrát feületére felhordani. A takarórétegnek egyenletes vastagságúnak kell lennie de lesimítani és tömöríteni nem kell. A gomba termőtestképzés egyik tulajdonsága az, hogy a gombák csokorban nőlnek. Ezen csokrok környezetében a kedvezőtlen mikroklíma magasabb CO szintet eredményez, ennek következtében pedig a gombák növekedésben gátoltak, egyenetlen formájúak, megnyúltak, kisebb kalapúak lesznek. Ennek elkerüléséhez szükséges az egyenletes takaróréteg vastagság, tömörség és víztartalom, ugyanis eltérő takaróréteg felületeket egyenetlenül üt át a mici. Ezt meggátolhatjuk úgy, hogy egyenetlen miciátnövés esetén (kb a takaróréteg átszövésének kétharmada körül) a takaróanyag felső rétegét átborzoljuk egy villával vagy kesztüs kézel, majd egyenletes szétterítjük. Az így megtört de egyenletesen elosztott micis takaróréteg valószínüleg egyenletesebb növekedést biztosít majd a gombák számára. A felborzolt és szétterített takaróréteget sem nyomkodni, sem teljesen simára simítani nem kell, nem gond ha kicsit rögös.

Miután a takaróréteg felkerült a szubsztrátra mehet vissza a inkubátorba, vagy bárhova ahol a szubsztrát beszövésre került. A takaróréteg átszövése azonos körülmények közt történik mint a szubsztráté, viszont az átszövés ideje jelentősen rövidebb, általában egy héten belül befejeződik. Az egyenletesen átszőtt takaróréteggel bevont tálcát még egyszer érdemes lepermetezni, majd indulhat a termőre fordítás a terráriumban magas páratartalomban, fényen.

…hogy visszafedve sötétben hagyjuk a micit meghódítani azt.

A gombalegyek és lárváik ellen a termőre fordítás előtt árdemes valamilyen vegyszerrel (pl Dimilin 25WP) lepermetezni a takaróréteget. Száraz és nedves mólé ellen is létezik vegyszer, de ezek talán nem csinálnak akkora gondot a lakásban, legfeljebb csinál az ember egy új tálcát ha elharapózik a fertő. A legyeket viszont nehéz visszaszorítani ha egyszer bejutottak, érdemes megelőzni a megjelenésüket.

Takaróanyag-keverékek és összetevőik

Változatos receptek léteznek takaróanyag keverékekről, gyakorlatilag bármi ami vizet vesz felés ad le,valamint amit a gombamici át tud szőni de nem tud megenni az jó lehet alapanyagnak.

• Első és alapvető a tőzeg-mészkő keverék 90-10% és 70-30% közt
• Tőzeg-vermikulit mix 60-40%  50-50% a tőzeg javára.
• Kókuszrost magában, vagy felütve 50% vermivel, vagy a kettő közt bármi
• Két rész tőzeg, egy-másfél rész murva, két rész víz
• Két rész tőzeg, egy rész kréta vagy gipszkarton lemorzsolva, egy rész víz
• Három rész vermi, egy rész virágföld, egy rész víz

Maga a mészkő mit fogalom gondolom mindenkinek megvan, azonban nehér porszerü álllapotban hozzájutni. A tüzépen is a bányába fognak küldeni mészkőért, pedig ha murvát kérsz akkor adnak egy teherautóval azonnal és helyben. Mészkö helyett a mészhidrát (porrá oltott mész) is használható, azonban a mennyisége fele legyen a mészkőének, vagy talán még annyi se. Szintén jó lehet a gipsz is, már kötött állapotban. Egy gipszkarton darabot viszonylag egyszerüen lehet egy kalapács segítségével porítani. Aztán a kisállatboltokban kapható tört kagylóhély, ezt a papagályoknak szokták adni. Ez is használható tőzegkeverékekhez.  Papír-írószer boltban meg kapható táblakréta.

Egyenetlen átütésnél nem szabályos hullámban érkeznek a gombák.

Meg lehet próbálni alacsony tápanyagtartalmú, tőzegalapú virágföldeket is, esetleg kekkila vagy klasmann tőzegeket. Ha nem válik be takarórétegként még mindig van mit beleültetni.